 |  |
Íme a víz-fodrozódás első nekifutásra, mint fő téma! Sajnos most csak az eget bámulhatom, a víz messze van, vissza kellett állnom a munkába, nem rossz az sem, de azért bámulnám nappal a vizet, éjjel az eget még egy hétig biztosan szívesen! Mindegy az ég is szép, meg túl sok minden szép és jó, és csinálná az ember, csinálja is, de azért most ez a bámészkodás ez érdekelne leginkább! Heverészni és bámulni az eget, vagy a vizet, néha meg rajzolni az eget, meg a vizet, ha már az Úr megteremtette, és látta, hogy ez így jó, és látom én is! Annyi féle tud lenni az ég és a víz, meg még ráadásul a vízben az ég! Fotón már témáztam eleget ezeken, ez utóbbin is újabban, de tollrajzban még nem jutottam el eddig! De de de, lesz még ilyen is, megjegyzem, hogy ez is érdekel, és akkor csak a megfelelő alkalmat kell elcsípni. Ez a vízben az ég, Tokajban ötlött eszembe a Bodrogot bámulva, rajzolva, fotózva, de ez csak a fotózásig jutott el, mert épp mást rajzoltam előtte, aztán meg megéheztem, mert sülcsirke illata kezdett kerengeni a levegőben. Mivel ennek illatát meg nem rajzolhatám, felkerekedtem, s vacsorázni mentem, ahogy Kazinczy is tette volna, és még sokan mások!