 |  |
Mindjárt vége a várakozásnak, megszületik Jézus Urunk újra, elhozza nekünk a fényt, a világosságot. Sokáig nem is lehet bírni a sötétséget, az energia hiányt, lemerülnek az akkumulátorok és vége, tehát kell a feltöltés, nagyon kell. Ez Karácsony, Jézus Krisztusnak, Isten fiának a mi megváltónknak születésnapja. Őt fogjuk ünnepelni, neki viszünk ajándékot, aranyat tömjént és mirhát, ahogy a napkeleti bölcsek, vagy csak egyszerűen önmagunkat adjuk, ahogy a pásztorok. Ezen a szép ünnepen csak Rá kell figyelnünk, hogy ne hagyjuk Őt egyedül, örülnünk annak, aki a boldogság forrása. Aki maga is egyedül ünnepel, az ezt könnyebben meg is teheti, hisz magányában könnyebben meglelheti a magányos Jézust, de aki családban, társaságban, annak is csak akkor lesz Karácsony a Karácsonya, ha önmagában megkeresi Jézust és Őt ünnepli. Ez nem a mi születésnapunk, hanem az Övé, de persze általa, a mienk is, az örök életünk születésének napja. De ehhez tisztán kell élnünk, szeretetben és igazságban, Isten parancsai mentén, nem azért, hogy jutalmat kapjunk jó magaviseletünkért, hanem azért, hogy lássunk, hogy lássuk Őt .